Hajnalváros. Alig húszéves, hatmilliós város Antarktiszon, a Magyar Kolónián. 2052-t írunk. A menekültek tömege együtt harcol a környezettel, küzd egy szigetnyi álom fenntartásáért. Emberek és köztük élő más lények is...
A környezet, Antarktisz
Az Antarktisz kétharmada jégmentes. Az egész bolygón legendák zengenek az új édenkertről, ám a kontinens közel sem olyan paradicsomi, mint azt a hírek állítják. Legnagyobb része szegényesen erdős, még a rohamosan felgyorsított, mesterséges szukcesszió ellenére is. Az éghajlat főleg olyan, mint a XX.-XXI. századfordulós Alaszka, Észak-Kanada, Szibéria tundrai világa, ám vannak melegebb területek is. Az északi partok például mára elérik a századfordulós Anglia, Skandinávia, Németország "megelebb" időjárását. És vannak olyan kis foltok is, mint Hajnalvölgy.
A magyar kolónia 2600 négyszetkilométeres (5-6 Budapest méretű) apró területe a Tranzarktikus Hegység egyik völgyében helyezkedik el. Éghajlatát tekintve egy kis melegebb cellát képez a völgy, az uralkodó szelektől védetten, így hasonlít Erdély vagy Észak-Európa (korábbi) éghajlatára.
A város a Hajnal-tó partján fekszik, ami a völgy mélyén, 1200-1400 méter magasan hullámzik a tenger felett. A völgyet ugrásszerűen 2200-2400 méter magasra törő hegykaréjok veszik körbe, ami drámai környezetet teremt az új Babilon növekedéséhez és alattuk még a máshol égbe törni látszó felhőkarcolók is nevetségesen apróvá törpülnek. A tó egyébként északnyugat-délkelet irányban nyúlik el, és a városon kívüli területeket (és a városnak is átlagban majdnem a felét) erdő fedi. A tó annyiban különbözik a hasonló gleccsertavaktól, hogy több sziget is megszakítja a jéghideg és kristálytiszta víztükröt, valamint a délkeleti öblében, amit a város körbeölel, az átlagos 120 méteres mélység 20-30 méterre csökken.
A tavat a tavasszal (nappal) a hegyekből alázúduló, olvadó hó, a vad hegyi patakok és az észak-nyugati szegletében lévő vízesés táplálja, ami a Tranzarktikus Hegység több barlang-folyójának vizét egyesíti, ahogy a tóba hullik alá.
A délnyugati részen, a dombok alatt, amikre a város épült, mélyedés található, és ezen a tisztás réten folyik a Fehér Folyó, ami a tó vizét vezeti le. A folyó felszíni szakasza nagyon rövid, alig másfél kilométer, ugyanis a hegyek lábánál hatalmas barlang helyezkedik el, és ez a víznyelő vezeti el a Fehér Folyó vizét a hegyek alatti barlangokban északnak, a tenger felé
A Város
Hajnalváros húsz éves történelme alatt ugrásszerűen növekedett. Mára több negyede is van és itt-ott a völgyben szerte vannak a város alá tartozó, kisebb, lakott területek. A város népessége nagyjából egyharmad (30-35%) részben magyar, így ez a népesség toronymagasan vezet a maradék kétharmad előtt, ami nagyon összetett. A második legnépesebb náció a kínai (12%) ami szintén hatalmas többséget jelent, egyébként a hollandok, (7%) kárpát-medencei egyéb népek (4%) és egyéb európaiak (12%) szintén jelen vannak, valamint észak-amerikaiak, brazilok, japánok, koreaiak, indiaiak, arabok, feketék, ausztrálok, oroszok, hatalmas latin és hatalmas indo-kínai népesség. Gyakorlatilag a lakosság a föld minden tájáról érkezett, mert mindenhol van tengerszint-emelkedés, sivatagosodás, háborúk, vízkészlet és ásványkincsek kimerülése.
(Szerkesztés alatt)
Hogy mit kell tudni a XXI. századi Földről? Lássuk!
A környezet, Antarktisz
Az Antarktisz kétharmada jégmentes. Az egész bolygón legendák zengenek az új édenkertről, ám a kontinens közel sem olyan paradicsomi, mint azt a hírek állítják. Legnagyobb része szegényesen erdős, még a rohamosan felgyorsított, mesterséges szukcesszió ellenére is. Az éghajlat főleg olyan, mint a XX.-XXI. századfordulós Alaszka, Észak-Kanada, Szibéria tundrai világa, ám vannak melegebb területek is. Az északi partok például mára elérik a századfordulós Anglia, Skandinávia, Németország "megelebb" időjárását. És vannak olyan kis foltok is, mint Hajnalvölgy.
A magyar kolónia 2600 négyszetkilométeres (5-6 Budapest méretű) apró területe a Tranzarktikus Hegység egyik völgyében helyezkedik el. Éghajlatát tekintve egy kis melegebb cellát képez a völgy, az uralkodó szelektől védetten, így hasonlít Erdély vagy Észak-Európa (korábbi) éghajlatára.
A város a Hajnal-tó partján fekszik, ami a völgy mélyén, 1200-1400 méter magasan hullámzik a tenger felett. A völgyet ugrásszerűen 2200-2400 méter magasra törő hegykaréjok veszik körbe, ami drámai környezetet teremt az új Babilon növekedéséhez és alattuk még a máshol égbe törni látszó felhőkarcolók is nevetségesen apróvá törpülnek. A tó egyébként északnyugat-délkelet irányban nyúlik el, és a városon kívüli területeket (és a városnak is átlagban majdnem a felét) erdő fedi. A tó annyiban különbözik a hasonló gleccsertavaktól, hogy több sziget is megszakítja a jéghideg és kristálytiszta víztükröt, valamint a délkeleti öblében, amit a város körbeölel, az átlagos 120 méteres mélység 20-30 méterre csökken.
A tavat a tavasszal (nappal) a hegyekből alázúduló, olvadó hó, a vad hegyi patakok és az észak-nyugati szegletében lévő vízesés táplálja, ami a Tranzarktikus Hegység több barlang-folyójának vizét egyesíti, ahogy a tóba hullik alá.
A délnyugati részen, a dombok alatt, amikre a város épült, mélyedés található, és ezen a tisztás réten folyik a Fehér Folyó, ami a tó vizét vezeti le. A folyó felszíni szakasza nagyon rövid, alig másfél kilométer, ugyanis a hegyek lábánál hatalmas barlang helyezkedik el, és ez a víznyelő vezeti el a Fehér Folyó vizét a hegyek alatti barlangokban északnak, a tenger felé
A Város
Hajnalváros húsz éves történelme alatt ugrásszerűen növekedett. Mára több negyede is van és itt-ott a völgyben szerte vannak a város alá tartozó, kisebb, lakott területek. A város népessége nagyjából egyharmad (30-35%) részben magyar, így ez a népesség toronymagasan vezet a maradék kétharmad előtt, ami nagyon összetett. A második legnépesebb náció a kínai (12%) ami szintén hatalmas többséget jelent, egyébként a hollandok, (7%) kárpát-medencei egyéb népek (4%) és egyéb európaiak (12%) szintén jelen vannak, valamint észak-amerikaiak, brazilok, japánok, koreaiak, indiaiak, arabok, feketék, ausztrálok, oroszok, hatalmas latin és hatalmas indo-kínai népesség. Gyakorlatilag a lakosság a föld minden tájáról érkezett, mert mindenhol van tengerszint-emelkedés, sivatagosodás, háborúk, vízkészlet és ásványkincsek kimerülése.
(Szerkesztés alatt)
Hogy mit kell tudni a XXI. századi Földről? Lássuk!
